Új rendszert dolgoztak ki, amely visszaszoríthatja a szélerőművek turbinája okozta madárhalálozások számát. A szisztéma még tökéletesítésre szorul, de jelen állás szerint ígéretesnek tűnik.
Fenntarthatósági szempontból nem is kérdés, hogy fontos egyre nagyobb mértékben kiváltani a fosszilis energiahordozókat megújuló energiaforrásokra. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a szélerőművek is, ugyanakkor ezek használata komoly dilemma elé állítja a környezetvédőket.
Tagadhatatlan tény ugyanis, hogy a szélturbinák rengeteg madárral végeznek. Az American Bird Conservancy nonprofit madárvédő egyesület becslései szerint ezek a szerkezetek évi egymillió madár halálát okozzák. Más becslések pedig még ennél is nagyobb értéket valószínűsítenek.
Erre a problémára próbáltak megoldást találni a SINTEF norvég energiakutató vállalat és a Norvég Környezetbarát Kutatási Központ tudósai, és elő is hozakodtak egy ötlettel. Az általuk kifejlesztett új rendszert SKARV névre keresztelték.
A SKARV lényege, hogy minden egyes szélturbinát egy kamerával szerelnek fel, amely észleli, ha képbe kerül egy madár. A rendszer szoftvere ezt követően a madarak röppályája alapján kiszámítja, hogy fennáll-e annak a veszélye, hogy az állat a rotorok közelébe kerüljön. Ha úgy tűnik, hogy a madár elütheti a turbinát, a rendszer automatikusan lelassítja a lapátokat.
A szimulációk alapján a SKARV a szélerőművekhez köthető madárhalálozások akár 80 százalékát is megelőzheti. Ugyanakkor ezek a tesztelések arra is rávilágítottak, hogy a rendszernek sajnos megvannak a maga korlátai is.
- A kiszámíthatatlan repülési mintákkal, például a fiatal madarakéval nem tud számolni a SKARV.
- Csökkenti a rendszer hatékonyságát az is, ha a madarak oldalról repülnek a turbinába, vagy köröznek a turbina körül, ezekben az esetekben a kamera nem biztos, hogy észleli őket.
- Ahogy egyelőre több madár együttes mozgását is nehezen kezeli a rendszer.
A madárcsapatok jelentette problémát egyelőre úgy lehetne a SKARV keretein belül kezelni, ha több madár érzékelése esetén teljes leállásra programoznák be a turbinát. A madárraj így gond nélkül haladhatna tovább, ám ez az energiatermelésben okoz fennakadásokat. A SKARV-rendszert kifejlesztő kutatók ráadásul arra is felhívták a figyelmet, hogy a turbina lapátjainak teljes leállása akár fél percbe is beletelhet.
Több kísérlet is történt már a szélerőművek részéről
Májusban publikáltak például egy tanulmányt, amely a Renewable Energy Wildlife Institute (REWI) adatbázisa alapján megállapították, hogy felfedezhető a rendszerben egy bizonyos szezonális mintázat. Vázolták, milyen időszakokban vannak nagyobb veszélyben az egyes madár- és denevérfajok.
A madarak és denevérek halálos ütközései a szélenergia mellékes hatásai a szélturbinák első nagyszabású telepítése óta. Évtizedekkel később a halálesetek minimalizálása még mindig komoly kihívást jelent az energiatermelés maximalizálása mellett
– írták a szerzők.
De a közelmúltban a Vattenfall svéd energiaipari vállalat is előállt egy új projekttel. Ennek keretében a mesterséges intelligenciát vetnék be a madarak védelmében.
