A farkasok után a hiúzokat veszik célkeresztbe a svéd vadászok

Ráadásul a Svédországi Vadászszövetség megdöbbentő nyíltsággal beszélt róla, hogy ennek pusztán a szórakozás az oka, semmilyen más célt nem szolgál a több mint kétszáz hiúz leölése.

Röpke két hónap telt el azóta, hogy beszámoltunk Svédország modernkori történelmének legnagyobb farkasritkításáról.

Ötvennégy farkas pusztult el egy hónap alatt vadászat következtében az országban, ami önmagában is megdöbbentő számadat, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tizenkét évben összesen 203 farkast lőttek ki. A tervezett ritkítás egyébként 75 egyedre szólt.

A mostani hír kapcsán is megjelenik a védelmező szerepet leginkább csak a nevében betöltő Naturvårdsverket, a svéd természetvédelmi ügynökség, a Svenska Jägareförbundet, vagyis a Svédországi Vadászszövetség, illetve Benny Gäfwert, a WWF ragadozó-szakértője. A farkasok helyett viszont most az eurázsiai hiúzok kerültek a célkeresztbe.

Az állam 201 hiúz kilövésére adott engedélyt márciusban, ami több, mint a kétszerese az elmúlt évek alapján tapasztalt gyakorlatnak.

Ez egy trófeavadászat, mintha Afrikában mennének oroszlánokra vadászni. Külföldi vadászok százai érkeznek Svédországba hiúzokra lövöldözni, mert szerintük ez izgalmas

– mondta Magnus Orrebant, a Svenska Rovdjursföreningen állatjogi csoport vezetője, akik petíciót is indítottak a tervezett egyedritkítás megakadályozására.

Szükség van a hiúzok ilyen nagy számban történő kilövésére?

Nincs rá szükség! Az egész nem szól másról, mint arról az élvezetről, amit egyes embereknek a védtelen állatok lelövése jelent. Ez pedig nem a cikk szerzőjének megvető véleménye, hanem a Svédországi Vadászszövetség hivatalos álláspontja.

„Ez a vadászat egyáltalán nincs összefüggésben bármiféle, emberre leselkedő veszéllyel. A farkasvadászat sem volt. Nincsenek feljegyzések arról, hogy farkasok embereket támadtak volna meg Svédországban. A hiúzvadászat inkább az izgalomról szól, és egyes vadászoknak természetesen a hiúzok prémje jelenti a motivációt” – nyilatkozta Henrik Falk, a vadászszövetség egyik tanácsadója.

Ez az önmagában is aggasztó hozzáállás ráadásul szembemegy az EU Habitats Directiveirányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről – nevű direktívával, amely alapján a vadászatra csak a haszonállatok, vagy a közösségre veszélyt jelentő állatok esetében lenne lehetőség.

Benny Gäfwert, a WWF ragadozó-szakértője szerint nagyon kétséges, hogy ezeket a speciális feltételeket alkalmazni tudják-e a hiúzok levadászásának indokaként.

„Nem hisszük, hogy a vadászok jogosan hivatkoznának ezekre a kitételekre, és már értesítettük az Európai Bizottságot a helyzetről. Nem azzal van gondunk, hogy megtörténik a vadászat, hanem azzal, hogy milyen mértékben történik, ami a hiúzok által okozott elhanyagolható károk mértékéhez képest nagyon eltúlzott” – mondta Gäfwert, aki már a farkasok kilövése kapcsán is felemelte a szavát.

Veszélyben a hiúzállomány

Természetvédők a múlt hónapban hívták fel rá a figyelmet, hogy az európai nagymacska-populáció nagyon komoly gondokkal küzd és azonnali hatállyal közbe kell avatkozni a megmentésük érdekében.

A franciaországi egyedeken végzett genetikai vizsgálatok alapján a kutatók úgy gondolják, akár már harminc éven belül kipusztulhat az országban található 120-150 ivarérett hiúzt számláló populáció.

Svédországban jobb a helyzet, náluk 1450-re becsülik a nagymacskák számát, aminek nagy szerepe van a svédországi vaddisznó- és szarvaspopuláció szabályozásában, de ez még így is 300-zal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt.

A svéd természetvédelmi ügynökség szerint viszont 870 egyed mellett biztosított az egészséges populáció, úgyhogy nincs mitől tartani. Nekik a farkasok kilövése kapcsán sem volt egyéb megjegyzésük az általuk biztonságosnak tartott legkisebb egyedszám közlésén kívül.

Különösen visszataszító húzás, hogy a vadászatra a hiúzok párzási időszakának kezdetén kerül sor, amikor a bundájuk a legdúsabb, ezáltal ilyenkor jelentik a legértékesebb prédát a vadászok számára.

„Ez teljesen szükségtelen. Ez szimpla trófeavadászat” – mondta Marie Stegard, a Jaktkritikerna vadászatellenes csoport tagja.

(The Guardian)

Ez a cikk is érdekelhet:

Gólyák és sirályok állnak a szemétkupac tetején

Ilyen, mikor a vadállatok rákapnak a maguk „gyorséttermére”

Vonulásuk és magyarországi tartózkodásuk alatt is tömegesen próbálnak a szemét

Kőrösi Bogdán írás iránti szeretete hosszú évekre nyúlik vissza. Az ELTE BTK egyetemi újságjának hasábjain és több online felületen jelentek meg cikkei, filmkritikái, beszámolói. Az írás mellett lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. A Mondolo Egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. A veganizmus jelenti számára azt az életfilozófiát, amivel kompromisszumok nélkül tud azonosulni, immáron közel egy évtizede.

Küldd tovább a cikket!

Kövess minket Facebookon is!

Neked ajánljuk

Wokban szószókkal barnára sült dinnyehéj szezámmaggal, mellette kurkumás rizs, ázsiai hangulatú tányér

Wok’n’rind – avagy így lesz a görögdinnyehéjból tüzes ázsiai street food

Szilvás morzsasüti felszeletelve, mellette egész és felezett szilvák

Szilvás morzsasüti – a tökéletes, egyszerre omlós és ropogós őszi desszert

Szürke színű, fekete szezámos fagylalt egy fehér tálban

Szezám Éjszakája fagylalt – misztikus ízek nyárutóra

Legnépszerűbb

Receptajánlók és a legfontosabb tippek a tudatos élethez

Csatlakozz 40 000 fős hírlevél-közösségünkhöz, és kapj heti inspirációkat.

Olvass tovább:

Szűrők

Elkészítési idő

Elkészítési idő

Recept típusa

Recept típusa filter

Konyha

Konyha filter

Allergén

Allergének