A hat rágcsáló tréningelése éveket vett igénybe, de a hatóságok elmondása szerint a mókusok betanítására használt módszereket más állatok esetében is alkalmazni tudják.
Érdekes hírrel állt elő a Kína délnyugati részén található Csungking nagyváros rendőrsége. Fáradtságos munkával, de sikerült kiképezniük hat európai mókust arra, hogy kiszagolják a narkotikumokat.
A rágcsálók betanítása annak az országos kezdeményezésnek a része, hogy kutyákon kívül más állatokat is tudjanak alkalmazni erre a feladatra.
https://youtu.be/RY-dyiv5TR0
A Kínai Kommunista Párt hivatalos híroldalán, a People’s Daily-n posztolt videón látható a mókusok kiképzésének folyamata. A felvételek aztán a Weibo-n, a kínai közösségi felületen is nagyon gyorsan elterjedtek.
Yin Jin, egy rendőrségi kutyakiképző elmondása szerint eddig azért nem tudtak rágcsálókat kiképezni erre a feladatra, mert nem volt eléggé kiforrott a technika az állatok betanításához.
A mókusosztag nem volt még éles bevetésen, azt még néhány gyakorlatozás biztosan megelőzi, de a teszteken kifejezetten jól bizonyítottak, úgyhogy teljességgel elképzelhető, hogy a közeljövőben csatlakoznak az aktív állományhoz.
A rágcsálók használata erre a feladatra elég nyilvánvaló okok miatt lehet hatékonyabb az eddig alkalmazott kutyáknál. A mókusok agilis, gyors és leginkább apró teremtmények, akik méretükből fakadóan olyan helyekre is be tudnak férkőzni, ahova a nagy testű négylábúak nem férnek be. Emiatt ideálisak nagy méretű raktárak átkutatására.
Az apró termetű drogkeresők kaparászással jelzik, ha gyanús anyagra bukkantak.
Habár a kiképzés részleteiről pontos információkat egyelőre nem lehet tudni, a kutyákhoz hasonlóan valószínűleg a mókusok sem kerülnek kapcsolatba a kábítószerrel a kiképzés során. A kutyák kapcsán elterjedt tévhit, hogy az állatok drogfüggők, ezért sikerül felkutatniuk a kábítószert, de ez nem igaz.
Szabad-e állatokat használni emberi érdekek miatt?
A dolgozó állatokkal kapcsolatos erkölcsi dilemma egy nagyon ingoványos talaj.
Míg az olyan, régről eredeztethető munkák, mint például az igavonás, a teherhordás vagy kocsihúzás, a legtöbb ember szerint kellemetlen fizikai feladatok és nagy valószínűséggel egyik állat sem élvezi elvégezni azokat, vannak olyan állati tevékenységek, amelyek megítélése már nem ennyire egyértelmű.
Ha a vakvezető kutyák létjogosultságát kérdőjelezi meg valaki, könnyen abban a helyzetben találhatja magát, hogy magyarázkodnia kell a véleménye miatt, és jó eséllyel a mentésben részt vevő, vagy drogkereső kutyák kapcsán is bővebb kifejtést követelnek majd a vitapartnerek.
Az állatok jogait szem előtt tartók azzal szoktak érvelni, hogy bármennyire is hasznos társadalmi munkát végez egy állat, azt azért teszi, mert az emberek ráerőltették az akaratukat. Senki sem kérdezte meg azt a kutyát, hogy szeretne-e egész életében egy gyengén látó embernek segíteni, vagy kábítószereket keresni. Emellett ezek a munkák sokszor igen komoly veszélyt jelentenek az állatra nézve.
Akik az állatok használata mellett teszik le a voksukat, rendszerint felemlegetik, hogy ezeknek a kutyáknak sokkal jobb életük van, mint a legtöbb háziállatnak, hiszen a speciális kiképzés mellett megfelelő állatorvosi ellátást, minőségi tápot és gondoskodó gazdit kapnak egész életükre.
