Amennyiben elfogadják a Jane Goodall-törvényt, úgy végre számos kanadai állatkert lehúzhatja a rolót. Ez a törvénytervezet az egyike az eddigi legszigorúbb állatvédelmi intézkedéseknek.
Dr. Jane Goodall munkásságát talán nem kell bemutatni senkinek, a világhírű etológus egész életét az állatok megismerésnek és védelmének szentelte. Számos intézete megtalálható a világban, köztük hazánkban és Kanadában is. Ez utóbbi szervezet segített Kanada új állatvédelmi törvénycsomagjának kidolgozásában, innen a törvény neve is.
Véget érhet a vadállatok szaporítása és kereskedelme, tilos lesz elefántokat fogságban tartani, és komoly lépések történhetnek a trófeakereskedelem ellen is, amennyiben a szenátus elfogadja az S-241-es törvényjavaslatot, közismertebb nevén a Jane Goodall-törvényt. A felsorolt szigorítások és tiltások csak ízelítők mindabból, amit az új szabályozás bevezetne az állatok védelmében.
A törvényjavaslat első verzióját még 2020-ban tárta a szenátus elé Murray Sinclair szenátor, az a verzió leginkább az emberszabású majmokra fókuszált, de az átdolgozott leirat már több mint 800 fogságban tartott fajt vesz védelmébe. Ezek között vannak a medvék, nagymacskák, farkasok, fókák és számos hüllő is. Az átdolgozott törvényt 2022 márciusában Marty Klyne szenátor nyújtotta be újra a szenátusnak.
Habár a szabályozás életbelépése nem jelent automatikus bezárást a legtöbb intézménynek, az út menti állatkertek nagyon nehezen tudnának profitábilisan működni a törvény égisze alatt. Ezek a jellemzően kevés pénzből, nagyon rossz körülményekkel operáló intézmények nem szerezhetnének be új farkasokat, nagymacskákat, medvéket, fókákat, rozmárokat, bizonyos majomfajokat és veszélyes hüllőket.
Ezen felül nem használhatnák a fogságban tartott állatokat semmilyen látványossághoz, vagy szórakoztatásra, vagyis befellegzett az állatsimogatóknak is. Az intézmények és magánszemélyek csak speciális engedélyek meglétét követően szaporíthatnának nagymacskákat és kereskedelmük is ilyen papírokhoz kötött lenne. A kritériumok egyike, hogy az adott faj konzervációját támogassa az intézmény.
A kanadai Jane Goodall Intézet és a kutatónő személyesen is nagyban hozzájárultak a törvénytervezet kidolgozásához szakértői tanácsaikkal és a részt vevő felek közötti párbeszéd lehetőségének megteremtésével.
Az állatkertek ideje lejárt
A helyi szabályozások hiánya miatt az országban sok helyen áldatlan állapotok uralkodnak, de a kanadai állatvédő szervezeteknek hála egyre többen szembesülnek a valósággal, ami az állatkerteket illeti.
Az Animal Justice oknyomozása, valamint a World Animal Protection 44 oldalas tanulmánya az ontariói helyzetről – ami az ilyen, út menti állatkertek fővárosa – teljes képet fest a szomorú valóságról. Sem rendszeres ellenőrzések, sem szövetségi szabályok nem kötik a tulajdonosok kezét, emiatt pedig sokszor nemcsak az állatok, de az emberek is potenciális veszélynek vannak kitéve.
Amennyiben sikerülne elfogadtatni a Jane Goodall-törvényt, úgy ezeknek az atrocitásoknak a jó része megszűnne, a silány életkörülményeket biztosító állatkertek pedig idővel eltűnnének a színről.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy az állatkertnek, mint szórakoztató intézménynek, helye van a 21. században. Számos érv szól az állatok gazdasági alapon történő bezárása, szaporítása, kereskedelme, vadonból elrablása ellen. Az egzotikus portékaként, kirakatban mutogatott állatok számára nemcsak a fizikai stimuláns hiánya okoz problémát, de sokan mentálisan is sérülnek a nem megfelelő körülmények miatt. Az állatkertekkel kapcsolatos tévhiteket ebben a cikkben ismertettük.
