Interjúk

Kinek fájhat, hogy finom a vegán sonka?

827Kitchen alapítói

Precedens értékű per várható egy hazai kézművesüzem vegán sonkája miatt. A Prove.hu az angyalföldi manufaktúránál járva próbálta kideríteni a hivatali vizsgálat okát.

Ritkán járok étterembe, ám a Kálvin téri 827Kitchen gyorsan az egyik kedvencem lett. Örültem, hogy végre nem csak vegán hamburgerek, hanem ízletes, mégis teljesen hétköznapi, tisztán növényi alapú ételek közül választhattam. Az önkiszolgáló rendszernek köszönhetően ráadásul senki sem furcsállhatta, ha salátát salátával, vagy zöldséget zöldséggel párosítottam. S akkor sem, ha ez csupán egy fél adagot tett ki. Vagy éppen negyedet. Ezért is szomorított el, amikor a zárva tábla a pandémia lecsengésével sem került le az ajtóról.

Nem keresem a húsevőként megszokott ízeket, a vegánná válás számomra az ismeretlen és izgalmas aromák felfedezéséről is szól. Idén húsvétkor azonban váratlan hiányérzet tört rám. Egy szelet füstölt kötözött sonka azért jólesett volna. A közösségi média irányzott hirdetéseinek, valamint a vegán csoportoknak hála, egy nap szembe is jött velem a növényi alapú változata. S bár online találkozás volt, mégis összefutott a nyál a számban. A rendelésig azonban nem jutottam el.

Ám amit meg kell ismernünk, az idővel úgyis belép az életünkbe. Így történt ez az én esetemben is a vegán sonkával. Bár azt nem gondoltam volna, hogy egészen az angyalföldi gyártó üzemig fogok menni, s korántsem azért, hogy megkóstoljam. Révész Ildikóval, a vállalkozás társalapítójával ugyanis békés kóstoló helyett egy nagyon is komoly téma miatt találkoztunk.

„A Vas Megyei Kormányhivatal februárban egy névtelen közérdekű bejelentés alapján felszólított minket a vegán sonka elnevezés mellőzésére, mert szerintük ezzel megtévesztjük a vevőket – vág bele a történetbe Ildikó, aki hosszú utat járt be férjével Pásku Ferenccel, a Debrecen melletti szarvasmarha-teleptől a vegán étteremig és a szójasonka megalkotásáig. S ez az utazás nemcsak fizikálisan, de lelkileg is gyökeresen megváltoztatta az életüket. Ezért is gondolják most úgy, hogy amiben hisznek, azért ki kell állniuk. S korántsem a haszon és a nyereség reményében. – Válaszunkban természetesen hivatkoztunk az Európai Unió idei döntésére, amely a növényi húsok esetében nem adott helyt a hasonló tiltásnak.

Érvelésünket elfogadták, s mi örültünk a kedvező elbírálásnak. Egy hónappal később azonban a Pest Megyei Kormányhivatal már határozottabban lépett fel, azonnal ellenőrzést rendelt el. Minden kért adatot megadtunk, és hivatkoztunk a korábbi döntésre. Legnagyobb meglepetésünkre azonban azt a választ kaptuk, hogy a magyar élelmiszerszabályok szerint a sonka csak húsból lehet, az EU-s szabályok ezt nem írják felül. Figyelmeztetésben részesítettek minket a fogyasztók megtévesztése miatt és felszólítottak a törvénysértés befejezésére. A fellebezésre még lehetőséget sem kaptunk.”

827Kitchen - sonka
Fotó: Gy. Szabó Csilla

Ildikó és Fecó azonban nemcsak szívből készíti termékeit, hanem egyfajta küldetést is betöltenek gyártásukkal és forgalmazásukkal. Úgy gondolják, hogy a szeretet és a béke, valamint az élet tiszteletének nevében működtetik jelenlegi vállalkozásaikat, s nemcsak a vegánok kedvére kívánnak tenni. Sőt. A Kálvin téri éttermükbe többnyire húsevők jártak, akik boldogan ruccantak át a növényi alapú gasztronómiába, s tapasztalták meg, hogy állati eredetű összetevők nélkül is lehet jókat enni.

A házaspár éppen ezért úgy döntött, nem fogadja el a hivatal válaszát, hanem kiáll igazáért. Fellebezésükkel az illetékes bírósághoz fordultak és kérték a tárgyalás kitűzést. S bár ma még nem tudják mire számíthatnak, milyen esélyeik vannak, az biztos, hogy precedens értékű per várható. Ők pedig addig fognak menni, amíg törvényesen is igazságot szolgáltatnak nekik. S általuk minden vegánnak. Merthogy nem a pénz vagy a haszonszerzés motiválja őket, kizárólag a növényi alapú táplálkozás elfogadtatása.

827Kitchen fűszerei
Fotó: Gy. Szabó Csilla

„Nem tagadom, hogy nagyon szerettem a húsételeket, különösen a csirkét, de ez így volt természetes számunkra, hiszen állatokat tartottunk – mesél Ferenc, a cég vezetője, aki a fejlesztések és kísérletezések lelke is egyben. Nem kevesebb, mint hét év alatt tökéletesítette a vegán sonka receptjét, s ottjártamkor éppen az egyik pecsenyezsír tökéletesítésén dolgozott. – A marhák mellett a saját kedvünkre bio csirkét és kacsát is tartottunk, s egyik nap látom, hogy két kiskacsát elkezdtek a többiek csipkedni. Természetesen azonnal elkülönítettem őket, hogy meggyógyítsam. Ekkor különös dolog suhant át a fejemen. Miért mentem meg őket és ápolgatom, ha utána úgyis a tányérunkra kerülnek? Mivel közöttük éltünk, tudtam, hogy az állatok érző és gondolkodó lények, mégis normálisnak tartottam a levágásukat. A felismerést tettek követték, és egy hétnapos vízböjtkúrát követően megszületett a döntés.”

Fecó tette fel a kérdést, mi lenne, ha mostantól nem ennének húst? Ildikó pedig csak helyeselni tudott, hiszen neki is éppen ez járt a fejében. Ezt követően nyolc hónapig nyers vegán étrenden éltek, az életük pedig gyökeresen megváltozott. Eladták a marhatelepet, Budapestre költöztek és belevágtak a vegán gasztronómiába. És persze közben előadásokat hallgattak, jógáztak és meditáltak. Megtalálták a belső békéjüket, amelyről az angyalföldi üzemben is lépten-nyomon meggyőződhetünk.

827Kitchen konyhai ételfotók helyett idézetek-min
Fotó: Gy. Szabó Csilla

A falakat nem ételfotókkal, hanem Sri Chinmoy indiai békefilozófus Jharna-Kala alkotásaival díszítették. A magyarul forrásművészetként nevezhető illusztrációk a művész belső világában, mély meditatív tudatállapotban megélt tapasztalatait fordítja le a színek és a formák nyelvére. A dinamikus nyugati életet a keleti világ spirituális értékeivel harmonizáló mester szellemiségét követve, az ételek is mélységes szeretettel készülnek az üzemben, amelyet melegkonyhából alakítottak és minősíttettek át a koronavírus-járvány idején. Pedig akkor még nem is sejtették, hogy a Kálvin téri és a Zsilip utcai éttermeket a pandémia lecsengését követően sem tudják majd újranyitni.

„Külföldiek nélkül nem lehetett a magas bérleti díjakat kifizetni, és most már mi is egyre jobban érezzük magunkat az online térben – beszél a körülmények által kikényszerített, ám egyre jobban fellendülő váltásról Ildikó, aki Kapusi Balázs informatikus segítségével igazgatja az online rendeléseket, amelyek néhány hete indultak csak el, de már őket is meglepte, hogy az ország legkülönbözőbb pontjairól is érdeklődnek a sonka, a pörc, a pecsenyezsír, valamint az édességek iránt. – Az étterem üzemeltetése azért volt kedves a szívünknek, mert nagyon sok embernek okoztunk örömet és segítettünk az átállásban. De számunkra az is siker volt, ha a vendégünk úgy távozott tőlünk, hogy elfogadóbb lett a növényi alapú táplálkozással szemben. Mi nem hirdetjük hangos szóval amiben hiszünk, inkább nap mint nap azon dolgozunk, hogy minél szélesebb és ízletesebb termékpaletta álljon az érdeklődők rendelkezésére.”

Szója pecsenye sonka
Fotó: Gy. Szabó Csilla

Az angyalföldi üzemben dolgozó csapat tagjai különbözőségeik ellenére is a legnagyobb összhangban tevékenykednek, hiszen összeköti őket a közös szándék. Egy jobb és élhetőbb világ megteremtésének vágya. No és persze az étkezési szokásaik. Mindannyian minimum vegetáriánusok, de inkább vegánok.

„Magadon kezdd a változást, a belső fejlődésed óhatatlanul a külvilágban is nyomot fog hagyni – véli Sári István, a vegán sonka készítője, aki bár soha nem szeretett futni, ma már kilencvenkét kilométeres táv leküzdésével is dicsekedhet. Pedig a túrabakancsot mindössze öt éve cserélte futócipőre, egy belső késztetés nyomán, amelyhez közös barátjuktól Gunagrihától kapott külső megerősítést. – A sport mindig is az életem része volt, ám amióta nem eszek húst, azóta az eredményeim is egyre jobbak. Számomra ez ma már természetes, ezért a sonkákat is abban a jóleső tudatban készítem, hogy későbbi fogyasztója a béke és a szeretet útját választotta. És ez nagyon jó érzés, ezért nem is munkának, sokkal inkább szolgálatnak tekintem az itteni tevékenységemet.”

Sári István, 827Kitchen
Fotó: Gy. Szabó Csilla

A vállalkozás tulajdonosai biztosak abban, hogy az a tudatállapot, amelyben a termékeik készülnek, az ott van valamennyi sonkaszeletben, pörcdarabban és kekszben. Éppen ezért nagy dilemmát jelent a számukra, hogy bár manufaktúraként nem elég hatékonyak, az olcsóbb gyártást lehetővé tevő gépesítéssel éppen a lényeg veszne el. Utóbbi azonban elfogadhatatlan számukra. Éppen ezért maradnak a kézművességnél, és a webshopban folyamatosan szélesítik kínálatukat. Miközben a várható perre készülnek.

Gy. Szabó Csilla

Gy. Szabó Csilla

Újságíró
Írok, futok, meditálok és vegán vagyok. Csak olyan dolgokkal foglalkozom, amelyekben hiszek, ezért a növényi étrendre is etikai okokból tértem át. Döntésemet a mai napig nem bántam meg, a maratonokat is pontosan úgy futom, mint korábban.

Írd le a véleményed!

Szünet.

A Veganuár 2020 lezárult. 
Térj vissza néhány hét múlva, hogy elsőként regisztrálj
a 2021-es kihívásra.