A legtöbben láttuk nemrégiben a hírt és videót, amin egy mentett orangután szívszorító szabadulását mutatták be, aki hat évig egy kis faketrecben volt leláncolva. Most a gyógyulás útjára lépett és már barátkozik is.
Amikor az International Animal Rescue (IAR) csapata Amy megmentésére készült, teljesen elszigetelve találtak rá, mindenféle társaságot és elfogadható körülményeket nélkülözve.
Amy ketrece olyan kicsi volt, hogy még a lábát sem tudta kinyújtani. A nyakára tekert szoros lánc mély sebeket okozott, a háta meghajlott és hegek borították a derekát. Az egész világ szíve megszakadt az ártatlan orangután láttán.
De a jó hír, hogy Amy szépen gyógyul. Miután az IAR kimentette őt a magányos fogságból, számos orvosi vizsgálaton ment keresztül, és egy ideig karanténba helyezték, hogy meggyőződjenek a fizikai és mentális jóllétéről.
A gyógyulás útja
Az egészségügyi ellenőrzések után Amy egy szabadtéri ketrecbe került, ahol láthatta a többi orangutánt, tanulhatott is tőlük és hozzászokhatott a kinti zajokhoz és látványhoz.
Egy héten belül csodálatos módon hozzászokott új környezetéhez, majd a megmentői a ketrecét közvetlenül egy másik orangután ketrece mellé helyezték.
„Érdeklődést mutatott új szomszédja iránt, megpróbálta elérni és megérinteni őt. Szemmel láthatóan játszani akart új barátjával”
– mondta Heribertus Suciadi, az IAR indonéziai csapatának tagja.
Néhány héttel később az IAR úgy döntött, Amy felkészült rá, hogy visszaengedjék az erdőbe és szemtől szemben találkozhasson más orangutánokkal.
Az alábbi videó megmutatja, hogy Amy az összes fától le volt nyűgözve, ami körülvette. Néha megállt, körbenézett, hogy mindet alaposan megszemlélhesse.
Amint elérte a Setrum szigetet – egy mesterséges sziget az IAR központjában -, az új barátai már vártak rá.
Az IAR szerint a többi orangután megpróbálta megszaglászni és kíváncsian megtapogatni. Amy mindezt kitörő örömmel fogadta, és boldog volt, hogy végre saját fajtársai között lehet.
„Lenyűgöző látni, ahogyan Amy a többiekkel szocializálódik, miután annyi évet töltött egyedül és bezárva. Igazi bizonyíték a fizikai és mentális jóllétére, hogy ilyen jól alkalmazkodik az új környezetéhez és sok új tapasztalatot szerez”
– mondta a csoport vezetője, Alan Knight.
Az IAR folytatja az állat megfigyelését, azzal a végső céllal, hogy visszatérhessen oda, ahová valóban tartozik: az esőerdőbe.
Nem minden történet végződik így
Bár Amy története jól végződött, nem ez a tipikus eset az orangutánoknál. Gyakori áldozatai az erdőirtásoknak, főként Indonéziában. A pálmaolaj-ipar, valamint a szarvasmarhatenyésztés miatt elveszítik a lakóhelyüket, a magas fákat, és ez vég nélkül folytatódik.
Becslések szerint az orangutánok élőhelyük 90%-át már elvesztették, az erdőirtások fakivágásai és égetései miatt. Ez a tevékenység megszokott a pálmaolaj-iparág és állattenyésztés érdekében, és óránként mintegy 300 focipálya nagyságú területet irtanak ki.
Ez az orangutánoknak kevés esélyt hagy a túlélésre, így a falvakba vándorolnak élelem reményében. Azonban gyakran foglyul ejtik és eladják őket – húskereskedelem vagy kedvencként tartás céljából.
Ezért az orangután populációt igen nagy veszély fenyegeti, és ha nem történik valami radikális változás, akkor végleg elveszíthetjük őket.
A legjobb módja a védelmüknek, ha tudatos fogyasztóként elkerüljük a pálmaolajat tartalmazó késztermékeket, valamint állati eredetű ételek helyett növényi alapú tápanyagforrásokra váltunk.
