Most olvasott cikk
15 meggyőző érv a vegán életmód elkezdésére vagy folytatására

15 meggyőző érv a vegán életmód elkezdésére vagy folytatására

Veganuár 2021 main bg

Kritizálnak a barátaid vagy a családtagjaid, amiért vegán lettél? Nem bírod tovább egy darabka sajt, vagy egy ropogós sült nélkül? Úgy érzed, az árral szemben úszol és elfogy minden erőd? Ne hidd, hogy te vagy az egyetlen, akivel ez megtörténik.

De ha már a nehezén túl vagy és belevágtál ebbe az életmódba, miért is adnád fel ilyen könnyen az elhatározásodat? Ime, tizenöt érv, amely segít abban, hogy kitarts a döntésed mellett!

1. Büszke lehetsz magadra

Kevés inspirálóbb dolog van annál, mintha igazán büszkék lehetünk saját magunkra. Pontosabban arra, hogy valami jót és helyeset cselekszünk.

Nem túlzás azt állítani, hogy amikor enni adunk egy éhező embertársunknak, vagy kimentünk egy fuldoklót a sebes patakból, hasonlóan nemes tettet hajtunk végre, mint amikor vegánként kiállunk az állatok élethez való jogáért vagy a bolygónk túlélése érdekében.

Csak gondold végig, minden egyes nap több mint 1300 liter vizet, 2.1 kg szén-dioxidot és közel 3 m² erdős terület kivágását spórolod meg, miközben egy állat életét is megkíméled azzal, hogy a tisztán növényi étrendet választottad.

A mindennapok rohanásában hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy ezek a számunkra apróságnak tűnő gesztusok, valójában egy jobb világ zálogai.

Ne feledd, az óceánt is apró vízcseppek alkotják, mégsem vonjuk kétségbe hatalmas erejét! A te döntésed is talán csupán egy a sok közül, a sok kicsi elhatározás nélkül azonban sohasem lehetne igazi változás.

Veganuár hamburger
Fotó: Prove / Veganuár 2021

2. Tányérodon az egészséged

Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a teljes értékű növényi táplálkozás csökkenti a szívbetegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Márpedig mindkettő a nyugati fejlett világ leggyakoribb és legfélelmetesebb krónikus betegségei közé tartozik.

Ma már azt is tudjuk róluk, hogy tipikusan civilizációs betegségek, helytelen étkezésünk és káros életmódunk eredményeként alakulnak ki. Egyáltalán nem elkerülhetetlenek, csupán nagyfokú tudatosság és tájékozottság kell eredetének tisztázásához.

Az étrendi változással pedig nem szabad sokáig várni, hiszen az artériák falán megtapadó káros anyagok az érfalak belső oldalán gyakran már tíz éves korról plakkok kialakulásához vezetnek.

Hihetetlen adat, de sajnos igaz, ezért is találkozunk a betegséggel egyre koraibb életszakaszokban. Ám amilyen gyorsan kezdődik, ugyanolyan gyorsan meg is fordítható ez a folyamat.

Az amerikai szívsebész, dr. Caldwell Esselstyn alacsony zsírtartalmú vegán étrenddel még a szív- és érrendszeri megbetegedések súlyos eseteiben is képes volt jelentős javulást elérni, megmentve ezzel számtalan páciense életét.

Nem csoda, hogy még a legnagyobb egészségügyi intézetek is széles körben elismerik azt a tényt, hogy a telített zsírokban és koleszterinben gazdag állati termékek mind a szív-, mind pedig a cukorbetegség szempontjából igen nagy kockázatot rejtenek magukban.

Talán furcsa, de az étrend, amely az artériáink egészségét javítja, az a 2-es típusú cukorbetegek állapotára is kedvező hatást gyakorol, mitöbb, utóbbi esetben a folyamat végleges megfordulására is számos példa található.

A jól megtervezett és tudatosan alkalmazott, tisztán növényi alapú táplálkozás életünk valamennyi szakaszában pozitív hatással van egészségünkre, hiszen a vegánok körében nemcsak a szív- és érrendszeri- valamint cukorbetegség, hanem a rák, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a stroke, mi több, az Alzheimer-kór is ritkábban fordul elő, mint mindenevő társaiknál.

A növényi étrend másik nagy előnye, hogy a hagyományos gyógyszeres kezelések, de még a műtétek hatékonyságát is fokozza, miközben a feldolgozott húsok rákkeltő hatásról már a WHO is határozottan nyilatkozott. A vörös húsok esetében eddig ezt még nem fogalmazták meg konkrétan, csak valószínűsítették, ám a meglévő adatok határozottan ebbe az irányba mutatnak.

3. Erőfeszítés nélküli karcsúság

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a vegánok csoportja az egyetlen olyan embercsoport, amelynek a leginkább a normális és egészséges tartományban található a testtömegindexe (BMI), miközben minél több állati terméket eszik valaki, annál magasabb a BMI-je is. Ennek természetesen megvan a maga tudományos magyarázata.

Az állati és a növényi táplálékok közötti egyik legjelentősebb különbség a rosttartalomban keresendő, utóbbiak javára. A rostanyagok ugyanakkor nemcsak az egészségünk, de az alakunk megőrzésében is fontosak.

A teltségérzet, amit okoznak, az egyik legnagyobb segítségünk lehet egy diéta során, vagy ha a normális testsúlyunkat kívánjuk megőrizni. Az állati termékekből sokkal többet kell a tányérunkra halmozni ahhoz, hogy ugyanolyan jóllakjunk, mint mondjuk zöldségekből, vagy burgonyából, bulgurból, netán kölesből. Utóbbiakban ráadásul növekedést serkentő hormonok sincsenek.

Végső érvként pedig gondoljunk csak arra, hogy a kizárólag tehéntejen élő kisbociból milyen szép nagy szarvasmarha lesz néhány hónap leforgása alatt. Velünk miért történne másképp, ha rendszeresen olyan italt fogyasztunk, amely a „gyors testtömeggyarapításra” lett kitalálva?

Ha tehát nem akarod számolgatni a kalóriákat és az éhezés sem a te asztalod, akkor mindenképpen a teljes értékű növényi étrend a megoldás.

4. Együttérző és jó ember vagy

Bár nem minden vegán etikai okokból mond le az állati termékekről, az együttérzéssel, az erőszak és a bántalmazás elutasításával semmiképpen sem árthatunk. Sőt!

Ha megkímélünk egy élőlényt a teljesen indokolatlan szenvedéstől, majd pedig a kínhaláltól, az minden körülmények között jó cselekedet lesz. Különösen abban az esetben, ha ez az élőlény ráadásul még teljesen ártatlan is.

S bár nem könnyű a hús- és tejipar „boldog haszonállatok” kampányai mögé tekinteni, ma már elegendő információ áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudjuk, mi is történik valójában ezekben a gazdaságokban.

A tejelő teheneket erőszakkal, újra és újra mesterségesen megtermékenyítik, borjaikat elszakítják tőlük és vagy már ekkor megölik őket, vagy néhány évvel később hamburger pogácsaként kerülnek a fogyasztók tányérjára.

De a tojásipar sem sokkal kegyesebb az állatokhoz, hiszen a felesleges hímcsibéket többnyire élve aprítják fel, vagy „legalább” elgázosítják őket mielőtt egy hatalmas szemetesben végeznék. Ám igen gyakran még csak el sem bódítják őket, mielőtt a szemétdombra kerülnének. Élettelen tárgyakkal szoktunk így bánni, nem pedig élő és érző lényekkel.

Ha vegán maradsz, akkor biztos lehetsz abban, hogy nem járulsz hozzá ezekhez az embertelen cselekedetekhez, s ha még a szavadat is felemeled ellene, akkor egy békésebb, szenvedéstől mentesebb világ építéséhez járulhatsz hozzá.

TheFinalMiracle / Shutterstock

5. Támogatod az éhezés felszámolását

Furcsa paradoxon, de az állati termékek előállítása miatt világszerte egyre többen éheznek. Földünkön ugyanis 10 milliárd ember táplálásához elegendő élelem termelődik, miközben a világ lakossága egyelőre 7,8 milliárd körülire tehető.

A gabonafélék közel felét azonban a húsipar haszonállatai számára termelik, így nem kell sokat számolnunk ahhoz, hogy megtaláljuk a két szám közötti különbséget. A fejlődő országokban tartott állatállomány mellett élő gyermekeknek ugyanakkor nem kevesebb, mint 80 százaléka bizonyítottan éhezik. Pusztán azért, hogy a fejlett országokban szebbnél szebb hússzeletek kerülhessenek a tányérokra.

Az Egyesült Államokban még figyelemfelkeltőbb ez a szám, hiszen a megtermesztett gabona közel 70 százalékát – ami nem mellesleg 800 millió ember táplálására lenne elegendő – adják az állatoknak, miközben hihetetlen mennyiségű vizet is felhasználnak a tenyésztés során.

Ha tehát az állatok szenvedése esetleg nem is hat meg, a világ számtalan pontján éhezőkkel minden bizonnyal együttérzel. S ha vegán maradsz, hozzájárulsz ennek felszámolásához.

6. Kevesebb „szemetet” eszel

Amikor hús-, tojás- vagy tejtermékkel készült ételeket fogyasztunk, baktériumok, antibiotikumok, hormonok, dioxinok és számos egyéb toxin is kerülhet a tányérunkra. Ezek pedig nagyon súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.

Az Egyesült Államokban levágott állatok húsában például rendkívül magas százalékban találnak E. Coli, Listeria, Campylobacter és más veszélyes baktériumokat, amelyek egyébként azok a levágott állatok bélcsatornájában, ürülékében vagy egyszerűen a húsában éltek. Mindaddig, amíg át nem kerültek az óvatlan emberek szervezetébe. Ha vegán vagy, mindettől megkíméled magad.

Az adatok szerint az évi 75 millió ételmérgezésnek, amelyből 5 ezer végződik halállal, nem kevesebb mint 70 százalékát okozza szennyezett állati hús. De nem csak ez jelent óriási veszélyt, hanem a gazdaságokban indokolatlanul nagy mennyiségben használt antibiotikumok is, amely a kezelésekkel szemben ellenálló, új szuperbaktérium törzsek kifejlődéséhez vezet.

Az ipari állattenyésztésben általánosan használt antibiotikumban, a Roxarsone-ban ugyanakkor az arzén a legrákkeltőbb formájában van jelen.

Az állati termékekben természetesen megtalálható hormonok is rákos folyamatok elindítói lehetnek az emberi szervezetben, miközben gynecomastiát (megnagyobbodott férfi mellek) és elhízást is okozhatnak. Ezekben az esetekben pedig még a bio-címke sem jelent kivételt.

7. Nincs szükséged állati eredetű ételekre

Nincs egyértelmű, tagadhatatlan bizonyíték arra, hogy állatokat kell ennünk. Valójában csak egy generációkon átívelő szokásnak, illetve társadalmi normának felelünk meg azzal, hogy megtanuljuk ezt az étkezési formát. Ám az egészségünk szempontjából nincs szükségünk rá.

Köztudott tény, hogy a komfortzónánkból való kilépés az egyik legnehezebb dolog a világon. De az is közismert, ha rászánjuk magunkat egy új, jobb életformára, igazából csak az ösztönöz bennünket valódi fejlődésre.

Ha megfigyeljük az emberiség húsfogyasztási szokásait, akkor jó néhány furcsaságra figyelhetünk fel. Ilyen például az ember különleges ízlése. Egy igazi húsevő, mint az oroszlán, vagy a medve sohasem válogat, akit le tud győzni, vagy el tud kapni, annak a húsától sem undorodik.

A gyerekek viszont már egészen pici koruktól megtanulják – a szüleik és a társadalom hatására -, hogy a cicát és a kutyát barátuknak tekintsék, a disznót vagy a csirkét viszont táplálékuknak.

Persze, ha nem csak egy arctalan tömegként tekintenénk a “haszonállatokra”, hanem úgy, mint a velünk élő, szeretett, érző kutyáinkra és macskáinkra, akkor sokaknak elmenne az étvágya más állatoktól is. Ugye, mennyivel jobb érzés, ha a tetteink és az erkölcsi normáink összhangban vannak?

Mark Brandon / Shutterstock

8. Csökkented a klímaváltozást

Ma már azt is biztosan tudjuk, hogy az ipari állattartás mekkora károkat okoz környezetünknek. Bár ennek mértékét a forrástól és a számítási módtól függően igen nehéz pontosan becsülni, a legtöbb tanulmány szerint az állattenyésztés több ember által létrehozott üvegházhatású gázkibocsátásért felelős, mint a világ teljes közlekedési szektora, beleértve autókat, repülőket, hajókat, stb.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete által készített 2010-es tanulmány szerint a növényi ételeknek jelentősen alacsonyabb az ökológiai lábnyoma, mint a húsnak, tejtermékeknek és tojásnak.

A legkevésbé fenntartható növények (például rizs, avokádó, stb.) is kevesebb földterülettel vagy vízhasználattal járnak, mint a legfenntarthatóbb húsok, mint például a csirke.

Fél kilogram marhahús előállításához 1.700 – 19.550 liter víz szükséges. Ez 43-szor több víz, mint amennyi ugyanennyi mennyiségű gabonaféle előállításához szükséges.

Évente 70 milliárd szárazföldi állatnak termelünk elegendő ételt, amit megetetünk velük, majd megesszük az állatot, miközben kihagyhatnánk a folyamatból az állatokat, és megehetnénk mi azt a rengeteg növényi ételt. Természetesen nem a takarmányt, hanem a takarmány helyén termelhető, több tízezer féle növényt.

Továbbá az állattenyésztés jelenleg az ember által kibocsátott dinitrogén-oxid 65%-áért és a metánkibocsátás 35-40%-áért tehető felelőssé. Ezek a gázok járulnak hozzá leginkább az egyre veszélyesebb klímaváltozáshoz.

A környezetvédelem azonban nem csak az üvegházhatásról szól, hanem a még meglévő vadállatfajok védelméről is. Az állattenyésztők takarmányigényét kiszolgálandó újabb és újabb területek esnek a civilizáció áldozataivá, s ezzel az összes emlős 86, a kétéltüek 88 és a madarak 86 százalékát érinti a már megkezdődött tömeges kihalási folyamat.

Egyes előrejelzések szerint 2048-ra lesznek olyan óceáni területek, amelyek teljesen halmentesek lesznek. Még belegondolni is borzasztó ebbe a lehetőségbe, hiszen ezzel alapjaiban borulna fel az ökoszisztéma.

9. Számtalan új és izgalmas receptet próbálhatsz ki

Aki azt mondja, hogy a tisztán növényi alapú étrend unalmas, az bizonyára sohasem próbálta még ki a híres Buddha-tálat, amely mindenféle földi javakkal csalogatja az éhes szájakat.

De sorolhatnánk a jobbnál jobb lehetőségeket, a fekete babból, vagy csicseriborsóból, netán gombából készült hamburgerek mellett a legegzotikusabb saláták között is számtalan tisztán növényi található.

A variációknak csak a képzeletünk szabhat határt, hiszen a világon több, mint 20 ezer ehető növényfajt ismerünk, a gazdák pedig közel 150-200 félét termesztenek rendszeresen. Ezeknek nagy valószínűséggel eddig a töredékét sem próbáltad ki. Pedig az új receptek felkutatása nemcsak az ízlelőbimbóidnak és a gyomrodnak tesz jót, de a látókörödet is tágítja, így az egész személyiségedet fejleszti.

Ha megtaláltad a megfelelő és természetes helyettesítőszereket, mint például a tojás helyett süteményekben alkalmazott almaszósz vagy banán, akkor már tényleg csak rajtad múlik, hogy még a korábbiaknál is ínycsiklandozóbb finomsággal lepd meg magadat és családodat.

10. Edzettebb lehetsz

A teljes értékű növényi táplálkozástól nemhogy csökkenne az izomtömegünk, vagy az energiánk, éppen ellenkezőleg. Ennek pedig az az egyik leglogikusabb magyarázata, hogy a hús és a tejtermékek emésztése különösen sok energiát igényel szervezetünktől, s ezért fáradtabbá is tesz.

Robert Cheeke vegán testépítő szerint egy jól megtervezett teljes értékű növényi étrend, bármely sportágat, bármely színvonalon is űzz, a lehető legjobb segítség a céljaid eléréséhez.

Ha minden nap fogyasztasz teljes kiőrlésű gabonát, hüvelyeseket, dióféléket és magvakat, akkor még számolgatnod sem kell a bevitt mennyiséget. A barnarizsben ugyanis majdnem 8, a kukoricában 9, a zabpehelyben 16, a babban 22, a tökmagban 28,5, a szejtánban 30 grammnyi fehérje található. A növényi fehérjék ráadásul sokkal kevésbé zsírosak, mint az állati eredetűek.

Vegán étrenddel a feszesebb bőrért

11. Szebb lehet a bőröd és jobb az emésztésed

A bőrünk számára a víz, a vitaminok és az ásványi anyagok a legjobb táplálékok. Ezt a csodálatos hármast pedig a gyümölcsökben és a zöldségekben találhatjuk meg a legnagyobb mennyiségben, így érthető módon a vegán étrend a kinézetünkre is jótékony hatással lehet.

A bőrünk ezen túl az emésztőrendszerünkkel is szoros kapcsolatban van, így ami káros az utóbbinak, az az előbbinek sem tesz jót. A pattanások kialakulásában is a tejtermékek járnak az élen, s bár ez egyre inkább köztudott, sajnos, még mindig nagyon sok orvos erős gyógyszerekkel próbálja kezelni a bajt.

Pedig a zsíros ételek, vagyis az összes állati termék, az olaj, a dió és a magok, elhagyása bizonyítottan csökkenti a pattanások számát.

Az emésztést igen kedvezően befolyásolják a zöldségekben és gyümölcsökben található rostok, amelyek a toxinok eltávolításában, s ezáltal a bőr közvetlen tisztításában is élen járnak.

12. Természetes hangulatjavítás

Amennyiben elhisszük azt a mondást, hogy az vagy, amit megeszel, akkor arról a félelemről és stresszről se feledkezz meg, amely a tányérodra kerülő húsul szolgáló haszonállatot az utolsó útja során elkíséri. Ezek a hormonok akkor is benne maradnak, amikor már az üzletek polcain válogatsz a szebbnél szebbnek tűnő szeletek között. Miért is ne lenne hatással tehát a te hangulatodra vagy érzelmi stabilitásodra?

A növényi étrendet választó emberek ugyanakkor kiegyensúlyozottabb hangulati állapotról számolnak be, kevesebb feszültséget, szorongást, depressziót, haragot, ellenségeskedést és fáradtságot élnek meg mindennapjaik során. Ennek magyarázata pedig a gyümölcsök és zöldségek magas antioxidánsszintjében keresendő, esetleg a tudatosan megtervezett B12-vitamin fogyasztása.

Ha eközben az alacsony zsír és fehérjetartalomra is figyelünk, akkor szinte mindent megtettünk pszichénk egészségéért.

Ugyanakkor az egészséges szénhidrátban gazdag ételek, mint amilyen a barna rizs, a nagy szemű zab vagy a rozskenyér hatásosan és kedvezően szabályozzák az agy szerotoninszintjét, amely igen fontos a hangulatunk kontrollálásában.

A neurológiai kutatások ugyanakkor azt is egyre inkább bizonyítják, hogy a növényi étrend a szorongás és a depresszió tüneteinek enyhítéséhez is hozzájárulhat.

Kertészkedj, hogy pénzt spórolj a vegán étrenden - Veganuár
sirtravelalot / Shutterstock

13. Spórolj az étkezéssel

Amennyiben az étrendedet a gabonákra, a hüvelyesekre, a diófélékre, a magvakra, valamint a szezonális és helyi gyümölcsökre és zöldségekre alapozod, akár felére is csökkentheted havi étkezéseid költségeit. Ezek közül sok igen hosszú ideig tárolható, s így nagyobb mennyiségben, tehát olcsóbban is megvásárolhatjuk.

De nemcsak a tudatos és praktikus táplálkozás miatt spórolhatsz, hanem azért is, mert a teljes alapú növényi étrend megelőzheti, sőt vissza is fordíthatja jó néhány krónikus betegség lefolyását, ezáltal kevesebbet költesz majd gyógyszerekre és az orvosi kezelésekre életed során.

14. Könnyebb, mint valaha

Míg több évezreden keresztül a növényi étrend volt az emberiség számára a legkézenfekvőbb megoldás, a XX. század második felében szinte minden kultúrában az állati eredetű termékek vették át a listavezető helyet. Szinte alig lehetett olyan készételt az üzletek polcain találni, amely ne hemzsegett volna az állati eredetű adalékanyagoktól.

Az utóbbi évtizedek egyre erősödő vegán törekvéseknek köszönhetően azonban a XXI. században végre ezen a téren is kedvező tendenciák bontakoztak ki. A legnagyobb márkák a tisztán növényi alapú élelmiszereik skálájának bővítésével próbálják visszanyerni a természetes útra lépett vásárlóikat.

Nem kell tehát lemondanunk sem a csokoládékról és kekszekről, sem a különböző növényi tejekből készített édességekről, ha éppen ehhez lenne kedvünk. A kereslet pedig egyre nagyobb, amit a számok bizonyítanak, hiszen az utóbbi években az egekbe szökött az alternatív tejek piaca, csakúgy, mint a húshelyettesítőké.

De azok is egyre könnyebbnek érezhetik választásukat, akik szeretnek étterembe, bisztróba vagy kávézóba járni. Ezek közül ugyanis egyre több kínál finomabbnál finomabb alternatívát a vegánok számára is. Sőt, a csak tisztán növényi alapanyagokkal dolgozók száma is rohamosan emelkedik. Soha nem volt tehát még olyan könnyű vegánnak maradni, mint éppen most.

15. Vegánnak lenni csábító

Melyik nő vagy férfi ne vágyna egy olyan társra, aki empatikus, következetes és törődik másokkal?

A párkeresés során ilyen tulajdonságokkal rendelkezni igazi jolly joker. Bár vannak, akik kapásból elítélnek majd emiatt, de ezzel csak megspórolsz magadnak időt, hiszen akiket nem hat meg az állatok szenvedése vagy a Föld pusztulása, azokkal úgy sem jutnál hosszú távon semmi jóra.

Ugyanakkor lesznek olyan nők vagy férfiak, akik talán még nem vegánok, de felkelted majd az érdeklődésüket azzal, hogy te már az vagy, és kérdezni fognak az életmódodról.

Lesz egy közös témátok, ami iránt te lelkes vagy, ő pedig nyitott. Mély és érdekes beszédtéma lehet a világ etikusabbá tétele, nem igaz?

© 2018-2023 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.