A húsevés több ezer éve az életünk része, ez a normális, nem? A növények is éreznek, azokat nem sajnáljátok? Honnan szerzik a vegánok a fehérjét?

Honnan tudod, hogy valaki nem-vegán: ne aggódj, ezeket a kérdéseket fel fogja tenni neked. 🙂

Nincs ezzel semmi gond. Egykor talán bennünk is felmerültek ezek a kérdések. A célunk, hogy most szimplán és logikusan megválaszoljuk őket, néhány esetben további olvasnivalóval kibővítve. Bízunk benne, hogy ha korábban te is mondtad ezeket, ma már megtaláltad rá (vagy most megtalálod) a logikus válaszokat.

1. Az oroszlán is húst eszik, tőlük is megvonnátok ezt?

A veganizmus az emberiségre vonatkozik, hiszen nekünk van erkölcsünk, magas intelligenciánk, fejlett mezőgazdaságunk, technológiánk és gazdaságunk. Mi dönthetünk úgy, hogy megkímélünk másokat, de a vadon élő állatok azt esznek, amit tudnak.

Másban sem utánozzuk az oroszlánokat – nem esszük meg időnként a gyermekünket és nem erőszakoljuk meg a nőstényeket a fajfenntartás érdekében. Ha ezt megtenné valaki és az oroszlán szokásaira hivatkozna, bolondnak és bűnösnek tartanák.

Miért akarjuk a fejletlenebb, vadon élő, ragadozó állat egyetlen tevékenységét utánozni, ha nincs rá szükségünk? A vegánok tehát nem akarják “meggyőzni” a vadon élő állatokat, hiszen ők nem értik a mögöttes filozófiát.

2. A növények is éreznek

A növények nem rendelkeznek központi idegrendszerrel, aggyal és fájdalom receptorokkal, ezáltal nincsenek érzéseik, gondolataik és öntudatuk sem. Képesek reagálni külső ingerekre, de nem tudatos és érző élőlények, ahogy az állatok.

A leggyakoribb érv a “növények érzéseire” a Vénusz légycsapója, ami “megeszi a bogarakat”. Ám ha utánajárunk, rájövünk, hogy nem tudatosan eszik bogarakat, hanem a “szájában” lévő receptorok ingerlésével reflexszerűen összecsukódik a “száj”, elkapva ezzel a benne lévő akármit.

Ha cigarettát teszünk a szájába, arra is ugyanúgy össze fog csukódni, lásd itt.

Nem hasonlíthatunk össze egy paradicsomot egy kutyával, vagy egy répát egy csirkével, hiszen alapvető biológiai különbségek vannak közöttük.

Ráadásul a felhizlalt állatok sokkal több növényt esznek meg, mint mi; így tehát ha védeni akarjuk a növényeket, és minél kevesebbet akarunk megölni, akkor ne etessünk világszerte több billió tonna növényt az állatokkal, hanem ennek töredékét fogyasszuk el mi.

3. Ez az élet körforgása/mi is a tápláléklánc részei vagyunk

Legyünk őszinték: a gyorséttermekben hamburgert faló családoknak semmi köze a tápláléklánchoz. Mi nem a túlélésért eszünk, a többség nem is a tápanyagok miatt, hanem mert szereti az ízeket. Mi is imádjuk a finom ételeket, teljesen rendben van, hogy valaki jókat akar enni – viszont emiatt nem kellene másoknak meghalni.

Ma már annyira fejlett fajjá váltunk, hogy nincs sok közünk a természethez. Internetet használunk, autót vezetünk, embert küldünk más bolygóra – ezek egyike sem része a természetnek. És ne feledjük: a vadonban nincsenek vágóhidak, kések, tenyésztők, gázkamrák, darálók, fejőgépek.

Minket általában nem fal fel más állatfaj, a haszonállatainkat pedig csak mi esszük meg. Ez egy eléggé mesterséges láncnak tűnik, ami kettő végpontból áll, elkülönülve a természetes tápláléklánctól.

Ne hasonlítsuk magunkat a vadon élő állatokhoz, mert nem vagyunk azok. Erősek és fejlettek vagyunk, és ezt mások védelmére kellene használnunk, nem a kegyetlenségre. Nem olyan nehéz, csak tőlünk függ, hogy hogyan élünk. Mi “csúcsragadozóként” inkább védjük meg a gyengébbeket, mit szólsz?

7.6 milliárd ember táplálása növényekkel

4. Hogyan etetnénk 7.6 milliárd embert kizárólag növényekkel? Ahhoz több földterület kellene

Valójában már most megtermelünk elképesztő mennyiségű növényt, csak azt az állatokkal etetjük meg, hogy fehizlaljuk őket a húsukért.

Ha ugyanazon a területen emberi fogyasztásra szánt növényt termelnénk, nem pedig állati takarmányt, akkor nem csak a 7.5 milliárd embert (beleértve a jelenlegi 1 milliárd éhezőt is), de még több milliárd éhes szájat tudnánk táplálni.

A növénytermesztés sokkal kevesebb vizet és földterületet igényel, csökkenthetjük az erdőirtásokat, a fajok kihalását, az elsivatagosodást, az üvegházhatású gáz-kibocsátást és még sok más természeti katasztrófát.

További információért kattints ide.

5. Isten azért teremtette az állatokat, hogy megegyük

Kezdjük a választ a Teremtés Könyvénél. Talán a teremtés történetének legfontosabb része a Teremtés Könyve 1:29-30:

„Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok. Úgy is történt.”

Emellett tegyük fel a kérdést: miért akarná Isten, hogy évente 1.6 billió érző élőlényt – a saját teremtményeit – lemészároljunk, kivéreztessünk, gázkamrákba zárjunk, elszakítsunk gyermekeiktől?

Miféle Isten akarna gyilkolásra kényszeríteni minket a béke, szeretet és törődés helyett? Kutyákkal is ezt tenné Isten? Nem hiszem.

Ha hívő vagy, a legalapvetőbb dolog, amit megtehetsz Istenért és a saját békédért, hogy nem gyilkolsz és használsz ki érző élőlényeket. Bízom benne, hogy a kedvesség nem áll tőled messze – kedvesen viszont nem lehet megölni másokat.

További információért kattints ide.

6. Már az őseink is húst ettek

Az őseink egy csomó fura és gonosz dolgot tettek: rabszolgákat tartottak, állatokat áldoztak Istennek, nőket erőszakoltak, gyerekeket dobtak le a szakadékba. Ugye nem egy több ezer évvel ezelőtti, kevésbé fejlett ember alapján akarjuk meghatározni a mai erkölcsöt?

Ráadásul gondoljunk bele: az őseink a túlélésért táplálkoztak, hiszen akkoriban még nem volt globalizáció, bőséges áruházak, fejlett mezőgazdaság és technológia. Ettek, amit tudtak, öltözködtek, ahogy tudtak, közlekedtek, ahogy tudtak – de ma már nem kell beérnünk a kevéssel és az etikátlannal, dönthetünk a modern és jobb alternatívák mellett.

Internet sem volt az ősemberek idejében, mégsem mondjuk azt, hogy “nem kell ez nekünk, mert régen sem volt.” Fejlődjünk, ennyi az egész.

Az állattenyésztés és a vadvilág pusztulásának kapcsolata

7. Mit csinálnátok azzal a sok állattal? Engedjük őket szabadon, hogy túlszaporodjanak?

Ma évente 70 milliárd szárazföldi állatot mészárolnak le, főleg étkezési célból. A haszonállatok többségét az ember tenyészti mesterségesen, nem maguktól szaporodnak; ha csökken a kereslet az állati termékekre és egyre kevesebbet hoznak világra, akkor le fog csökkenni a számuk is.

Két opció vár rájuk a jövőben:

  1. nem születnek meg, ami egy semleges dolog, hiszen mindenképp jobb meg sem születni, mint megszületni és elszenvedni egy kínhalált.
  2. megszületnek (de már jóval kevesebben), és leélik az életüket az emberek mellett úgy, ahogy ma a kutya vagy a macska. Azoknak az embereknek, akiknek lesz lehetőségük jó életet biztosítani az állatoknak, azok megosztják az otthonukat egy nagyobb testű állattal (pl marha vagy disznó), akinek nincs nagy területe vagy elég pénze, az élhet csirkével, kacsával, vagy maradhat a kutyánál/macskánál – ha akar egyáltalán állatokkal élni. Semmi sem kötelező.

8. Miért nem esznek mézet a vegánok?

Mivel a veganizmus az elkerülhető állathasználat bojkottálásáról szól, így egyértelműen a méhek kihasználása, tárgyiasítása és megölése is “tiltólistás” az ő érdekükben.

Emellett jó okunk van elhagyni a mézet, ugyanis a mézipar kegyetlen és etikátlan az állatokkal szemben. Sorolunk néhány standard eljárást:

A méhkirálynő szárnyainak csonkítása, hogy megakadályozzák a méhek elvándorlását, ugyanis azok a méhkirálynőt követik.

Sok esetben a mézet kicserélik cukros szirupra, hogy ne éhezzenek a méhek, ám valójában tápanyaghiányban szenvednek, ami hozzájárul a gyengülésükhöz és kihalásukhoz.

Előfordul az is, hogy a méhtartók egész kolóniákat ölnek meg azért, hogy megakadályozzanak egy terjedő betegséget. Ahelyett, hogy kezelnék őket a gyógyulás reményében, gazdaságosabb megölni őket és új kolóniát létrehozni/vásárolni.

Az állatbarát emberek – mint minden másban –, ebben is úgy érhetnek el változást, ha bojkottálják az adott terméket (jelen esetben a mézet), illetve más, a méhek kihasználásával készült termékeket, mint a lépesméz, méhpempő, virágpor vagy a propolisz.

Ma már nagyon finom és természetes alternatívák vannak a mézre, nem szükséges bántanunk a méheket.

További információért kattints ide.

9. Mindenki egye azt, amit akar. Miért erőltetitek rá másokra a nézeteiteket?

Csak szeretnék, ha nem mészárolnánk le többé érző, öntudattal rendelkező élőlényeket, hiszen nem muszáj ezt tennünk.

A vegánok együtt éreznek a “haszon”állatokkal úgy, ahogy a társadalom nagy része együtt érez egy megkínzott kutyával. Mindössze annyi történik, hogy mi nem csak 2-3 fajta állatot sajnálunk és szeretünk, hanem kiterjesztjük az empátiánkat több állatra is.

Hogyan éreznéd magad, ha mindenki meg akarná ölni a kutyát, akit szeretsz? Milyen lennél, ha te megpróbálnád megmagyarázni, hogy a kutyus érez, gondolkodik és élni akar, de a társadalom utálna téged ezért, kinevetne és élvezetből megölné a kutyát? Valószínűleg te sem lennél “békés” vagy “pozitív”, hanem minden erőddel meg akarnád állítani más kutyák lemészárlását.

Ez az igazságról, az életről, a békéről szól, nem rólunk.

Más kultúra, ugyanaz a kegyetlenség - Csir Kevin
Más kultúra, ugyanaz a kegyetlenség / @csirkevin

10. Az állatok megölése a kultúránk része

Olyan szép és érdekes szokások vannak a világon, a magyaroknál is akad bőven. De van pár, ami egyszerűen elavult, kegyetlen és felesleges. Mi lenne, ha ezeket megszüntetnénk és új szokásokat alakítanánk ki?

Tényleg szükség van arra a disznóvágásra, vagy a libatömésre? Nem lehetne inkább összeülni a barátokkal és a családdal, beszélgetni, enni valami finom növényi ételt, zenét hallgatni, táncolni, filmezni, játszani, kirándulni, és nem megölni senkit?

Nekünk semmibe sem kerül kedvesnek lenni az állatokhoz, nekik viszont ez jelentheti a megváltást.

Ha megszüntetnénk a kínai kutyahús fesztivált, mert erkölcstelen kulturális szokásnak tartjuk, akkor miért nem tesszük ugyanezt a mi erkölcstelen kulturális szokásainkkal?

Mi a különbség a kutya és a disznó között? Mi a különbség a csirke és a macska között? Mi a különbség a ló és a marha között? Valójában semmi: minden kultúrának más mesét mondtak gyermekkorától kezdve arról, hogy mely állatokat szabad szeretni, és melyeket kell diszkriminálni, majd megölni.

A szokások mindig is változtak a történelem során, ideje most is szintet lépni.

Prove
A Prove.hu segít, hogy a jó emberek jó döntéseket hozzanak - útmutatók a vegán életmódról, növényi étrendről és az állatjogokról.

Írd le a véleményed!